Egy nagyobb értékű informatikai eszköz vagy háztartási gép megvásárlása esetében kellemetlen, amikor a kötelező jótállási idő elteltével hibásodik meg a termék, vagy egyszerűen csak a fogyasztó önhibája miatt tönkremegy. Ezekre a tipikus esetekre is van megoldás, mely a termékbiztosítás vagy kiterjesztett garancia körében keresendő.
A nagyobb összegű termékek megvásárlása esetén sok esetben az áruház úgynevezett termékbiztosítási szerződést, vagy kiterjesztett garancia megkötésére vonatkozó szerződés megkötését is felajánlja. A két szerződés között alapvető különbség van. A termékbiztosítási szerződés olyan esetekre nyújthat megoldást, amikor a termék a vásárló hibájából megsérül. A kiterjesztett garancia - külön díj ellenében - azonban a jótállási idő meghosszabbítására vonatkozik.

Mi az a termékbiztosítás?

A termékbiztosítási szerződésben a biztosító meghatározza, hogy melyek azok az előre nem látható, balesetszerű, hirtelen események, melyek bekövetkezte esetén szolgáltat a biztosító. Ezek az események tipikusan törés, a vízbe ejtés, tűzkár, stb. A lényeg az, hogy amennyiben ilyen biztosítási szerződés megkötésében gondolkodunk, akkor nézzük azt meg, hogy a biztosító pontosan milyen eseményekre térít. Ezt pontosan, külön nevesítve rögzíti a biztosító társaság a szerződési feltételeiben. Ez azért fontos, mert a biztosító csak a nevesített események kapcsán térít és ez nem feltétlenül teljeskörű, legalábbis a laikus szempontjából vizsgálva.

Mi az azonban, melyet a biztosító társaság szolgáltatni köteles?

Ha bekövetkezett a biztosítási esemény, akkor a biztosító társaság a fentiekhez hasonlóan kizárólag azt a szolgáltatást nyújtja és olyan mértékben, ahogyan azt a szerződési feltételekben rögzítette. A termékbiztosítások esetében - általában - javítási költséget foglal magában a szolgáltatás, egy meghatározott összeg erejéig, vagy totálkár összeget számít, esetleg biztosítja egy másik termék beszerzését. Totálkárról egyébként akkor beszélünk, amikor a termék megsemmisült, tehát műszaki szempontból is képtelenség helyreállítani, vagy bár javítható, azonban annak helyreállítása nem gazdaságos.
Természetesen ezeknek a szolgáltatásoknak az ismertetése csak általános jellegű, mivel ahány biztosító, annyiféle szolgáltatás nyújtható. Jó, ha számolunk azzal is, hogy sok esetben önrész megfizetése is terhelni fogja  a szerződőt, mely vagy egy konkrétan meghatározott összeg, vagy a biztosítási összeg meghatározott százaléka. Ez az önrész a szerződő terhére eső összeg.

Miről szól a kiterjesztett garancia?

A tartós fogyasztási cikkek esetében a kötelező jótállási idő 1 év. Ez azt jelenti, hogy amennyiben ezalatt az időtartam alatt következik be a termék meghibásodása, a jogszabály abból indul ki, hogy a hiba gyári eredetű, tehát azért a kereskedő, illetve a gyártó felel. Itt tehát az igényérvényesítés során a bizonyítási teher fordul meg, tehát a kereskedőnek kell azt bizonyítania, hogy a termék a fogyasztó nem rendeltetésszerű használata miatt hibásodott meg.
Vannak bizonyos gyártók -  főleg a világmárkák körében - akik a fenti határidőn túl, hosszabb idejű jótállási kötelezettséget vállalnak a termék meghibásodása miatt. Ezt a jótállási-, vagy garanciakönyvben külön rögzítik. Azonban, ha ez az idő is eltelik, vagy ezen túl még a kellékszavatossági idő is, akkor jelenthet megoldást egy termék meghibásodása esetén a kiterjesztett garancia, mely akár 5 vagy 10 évre is szólhat, a szerződéstől függően.
Ennek a lényege tehát az, hogyha a szerződésben meghatározott időtartamon belül a terméknek gyári hibája merül fel, akkor a kötelezett vállalja annak megjavítását, vagy esetleg cseréjét. Itt is lényeges az, hogy pontosan milyen részletszabályokat tartalmaz a szerződés, mivel ennek alapján járhat el a kötelezett.

Remélem, hogy sikerült eligazítást adni Olvasóink számára!

dr. Burján Zsuzsanna

forrás

 

Rendezvénynaptár

Április 2017
H K Sz Cs P Szo V
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Kamarai Videók

tamop234

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók