Magyarország gazdasági felemelkedése és a határokon túl élő magyarság ügyét össze lehet és kell kötni. Erről is szó esett a pénteken Kecskeméten rendezett A Kárpát-Haza jövője című konferencián.
A magyarság jövője abban a térben képzelhető el, ahol 1100 éve él. Bár a határok megváltoztak, a korábban összetartozó területi egységek újra összekapcsolhatóak a gazdaság és az oktatás eszközeivel. Ez azért is sürgős, mert az erdélyi a felvidéki a kárpátaljai és a délvidéki magyarság létszáma az elmúlt negyedévszázadban megfogyatkozott. Erről is szó esett a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tegnapi rendezvényén, melynek a Kecskeméti Főiskola GAMF kara adott helyszínt. Szász Jenő az intézet elnöke arról beszélt, hogy 1992-ben Erdélyben 1,7 millió ember vallotta magát magyarnak, ma már csak 1,238 millió. Nem jobb a helyzet az egykor elcsatolt területek más részein sem, mondta. A kormány egyre több programot indít annak érdekében, hogy megőrizhessék identitásukat a kisebbségben élő nemzettársaink. A témát érintette Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke, aki azt mondta, hogy az idén 45 milliárd forint jut határon túli támogatásokra. A témával kapcsolatban felszólalt Jakab István a MAGOSZ elnöke, Zombor Gábor egészségügyi államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár is, Gaál József Kecskemét alpolgármestere is. A témára visszatérünk.
Forrás: baon.hu
