Egy előzetes szakértői vélemény elismeri a K+F+I finanszírozás rendszerének megújításának szükségességét, illetve támogatja a kutatóintézetek, a felsőoktatás és az üzleti szféra közötti szorosabb együttműködést. A szakértői vélemény következtetéseit az NKFI Hivatal által szervezett munkaértekezleten vitatták meg a kormányzat, az egyetemek és kutatóintézetek, valamint az innovatív vállalkozások képviselői. A végleges jelentés 2016 közepére készülhet el.
A kutatás-fejlesztést érintő fontosabb témákról és a hozzájuk kapcsolódó uniós pályázati lehetőségről részletesen szó lesz a Portfolio március 10-i Uniós Források 2016 című konferenciáján. További részletek:
A január 21-i munkaértekezleten résztvevők közösen nézték át a magyar K+F+I rendszerről készült előzetes szakmai jelentést. A megbeszélés lényege, hogy észrevételeikkel hozzájáruljanak a készülő végleges értékelés tervezési folyamatához.
A felmerült meglátásokat, javaslatokat és észrevételeket az NKFI Hivatal vezetősége prezentálta január 25-én Brüsszelben, a teljes szakértői értékelést előkészítő egyeztetésen, ahol az átvilágítandó fókuszterületeket is pontosabban meghatározták. A teljes értékelést készítő nemzetközi szakértői csoport a rendelkezésre álló adatok elemzése mellett 2016. február 24. és 26. között hazánkban találkozik az érintett kormányzati intézmények, az MTA, a felsőoktatási és a vállalkozói szféra képviselőivel, hogy a kapott információk alapján 2016 közepére elkészülhessen a végleges jelentés.
Az előzetes értékelést megvitató munkaértekezleten Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke hangsúlyozta: "Bízom benne, hogy az Európai Bizottság szakértőivel való együttműködésünk során szakmailag megalapozott értékelés, valamint a gyakorlatban jól hasznosítható konkrét ajánlások születnek, hozzájárulva a hazai kutatásfejlesztési és innovációs rendszer megújításának folytatásához, a már megkezdett folyamatok finomhangolásához."
Pálinkás József hozzátette, hogy ez a folyamat az NKFI Hivatal által kezdeményezett, az innovációpolitika alakítását támogató egyéb szakmai egyeztetéseket és kapcsolódó elemzéseket is lényeges szempontokkal egészíti ki. Egyben arra kérte a hazai résztvevőket, hogy közreműködésükkel járuljanak hozzá a szakmailag megalapozott értékelés és az előremutató hazai ajánlások megfogalmazásához, amelyek segíthetik a nemzetközi szakérőket javaslataik összegzésében.
Az előzetes jelentés áttekinti a kutatásfejlesztési és innovációs rendszer erősségeit és fejlesztendő területeit, valamint meghatározza a 2016 közepére elkészülő teljes értékelés négy nagy fókuszterületét.
Az anyagban nevesített fejlesztési irányok összhangban vannak a hazai kutatásfinanszírozás megújítása és a versenypályázatok rendszerének kialakítása során követett szempontokkal:
- Olyan kutatásokba szükséges befektetni, amelyek képesek megbízható válaszokat és megoldásokat adni valós társadalmi igényekre, szükségletekre.
- Javasolt a multidiszciplináris kutatások arányának növelése, fejlesztendőek az alapkutatási eredmények alkalmazott kutatásokban való hasznosításának feltételei, továbbá fejlesztésre szorul a kutatási infrastruktúra.
- További irányítási reformokra, a rendszer stabilitásának megteremtésére, valamint a tudomány, a technológia és az innováció humánerőforrás-alapjának megerősítésére van szükség.
- Szükség van továbbá az induló innovatív vállalkozások környezetének javítására, az alapítást, képzést, működést támogató intézményi feltételek (pl. inkubátorok) megerősítésére, valamint az egyetemi-ipari együttműködések továbbfejlesztésére.
A KFI rendszer megújítása, azért lényeges elem, mert nagyban hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és az új munkahelyek létrehozásához szükséges feltételek megteremtéséhez.
Forrás: portfolio.hu
